A gyakran és sok helyre utazóknak jut az a szerencse, hogy képesek legyenek élményértékek szerint összehasonlítani különböző úti célokat. Például itt Európában is adódhat úgy, hogy felfedeznek olyan helyeket, amelyek sokkal nagyobb élményt nyújtanak, mint jó néhány kötelezőnek hitt, sokak által látogatott ország vagy város.
Ilyen, nálunk még titkos tippnek számító, a tapasztalt utazók által nagyon nagyra értékelt utazási program egy egészen elképesztő vonatozás Norvégiát átszelve. Május-szeptember közötti időzítésre írjuk le az élményt.
Skandináv városi élet Oslóban
Budapestről közvetlen járattal lehet elrepülni a norvég fővárosba. Oslo maga nincs tele világhírű látványosságokkal, de érdekes képet ad a skandináv városi életről és az olajgazdagságukból, meg persze hosszú évtizedek tisztességes és békés fejlődéséből adódó magas életszínvonalról. És aztán jön a csodasorozat: Oslóból a turista felszáll az Atlanti-óceán parti Bergen kikötővárosba vezető vasútra, hogy kényelmesen ülve, autóvezetés nélkül változatos tájképeket láthasson.
Osló és Bergen vonattal
Az Osló és Bergen közötti vonatozás a megszakítatlan változatban 7 órás. Csak kulcsszavakkal próbáljuk leírni a leírhatatlant: jellegzetes, vörös-bordó színű, fehér színnel keretezett ablakú norvég házak a természet tág és békés terében, drámaian szabdalt, itt-ott kétezer méter magasságú hegyek, gyors sodrású folyamok, amelyeknek mély intenzitású kékjét kiemeli a mezők zöldje, végtelennek tűnő vízesések, nyáron hófoltos, meredek sziklák kevély szürkéi, holdbéli, elképesztően izgalmas hangulatú befagyott tavak, döbbenetes szögekben forduló alagutak. A vonatozás legmagasabb pontja 1300 méteren van. Az utazás lényege a táj hirtelen és meglepő változása. A nyárból, avagy tavaszból a vonat behatol olyan havas vidékekre, amelyekhez többnyire nem vezetnek autós megközelítések, és ha igen, akkor sem adnak olyan szögben rálátást a legizgalmasabb részekre, mint amilyenre lehetőség van a vonatról. Nem tagadjuk: kevés olyan vasúti utazás van, ahol ilyen nagy előnye lehet az ablak melletti ülésnek. (A családosok, párok időnként előzékenyen cserélgetnek is üléshelyet.)
Norvégiai körutazás vonattal és busszal
A vonatozás csúcspontja, amikor vagy félúton az utasok leszállnak fent a hegyek közepén Myrdal állomáson, és felszállnak egy kisebb, bűbájos vonatra (Flamsbana), amellyel egy lassú (20 kilométer 55 perc alatt) utat tesznek meg egy Flam nevű festői szépségű településig, amely egy fjord partján van, alsóbb magasságban. Ez egy panoráma vasutazás, amely többször lassít, sőt megáll, mert ami az ablakokon keresztül látható az elmesélhetetlenül gyönyörű. Flamnál a turisták hajóra szállnak és megbámulhatják Európa egyik legkeskenyebb fjordját. Éppen a keskenység adja a rendkívüli élményt, mert így a természet szinte drámaian képes hatni ránk. A Naeroyfjord persze hivatalosan is a természeti világörökségek egyike. Majd jön egy buszos utazás kis farmokon, hegyvilágon keresztül Voss állomásig, ahol az utasok újra felszállnak az Oslóból Bergenbe menő vasútra.
Kirándulás a fjordokhoz
A vasúti utazás benyomásaitól elszédülten érkeznek a turisták Bergenbe, hogy kiderüljön az utazás újabb szenzációt tartogat. A kikötőváros ugyanis bámulatos. Tele van kis, keskeny, girbegurba, macskaköves utcácskákkal, aranyos faházakkal, hangulatos vendéglőkkel, kocsmákkal. A kikötő partján egységes arculatú, mégis változatos hajdani kereskedőházak sorakoznak (Bryggen). A kikötőben hömpölyögnek a turisták, részben, mert itt van a kihagyhatatlan, délelőtti halpiac. Mindenki tengeri eleségeket majszol állva, élvezettel telített, elégedett tekintettel. Innen indulnak a kirándulások a fjordokhoz. Bő választékból, különböző idő- és élménytartalmú kirándulásokból lehet válogatni. A fjordok miatt önmagában megéri ide utazni.
Visszaemlékezés a norvég kirándulásra
Bergenből vissza lehet repülni Budapestre Oslón keresztül. De vannak olyanok, akik ugyanazon az úton vagy más irányban szárazföldön jutnak vissza Oslóig. E sorok írója az interneten közzétett videókon próbálta feleleveníteni az itt elregélt, régebbi csodaútját, és legyintve megállapította a nem meglepőt: se fotók, se filmek nem képesek hűen visszaadni ennek a túrának az egész életünket gazdagabbá tévő, megható élményét. Júniusban alig éjfél előtt lazán, egy kedves faháznak támaszkodva a melengető nap felé fordítani fejünket, visszaemlékezve arra, hogy az esti vacsorán mennyire feltűnt a bizonyosan friss hal ízének fensőbbsége?
